"Szeretnék valamit megmutatni abból a jókedvből, s örömből, na meg a jó értelemben vett "kínlódásból" is, ami Szegeden a Szentivánéji álom worldmusical próbáit jellemzi" - mondja Sánta László. Több tucatnyi képet készített már múlt hét kedd óta, amikor először gyűlt össze a Dóm téren Szakcsi-MP Sziámi-KERO® művének szereplő- és alkotógárdája. A Dudást alakító színész - aki ősztől a Budapesti Operettszínházban majd Puckként is bemutatkozik - nem tagadja, szeret fotózni, szokott is sokszor. Most külön öröm számára, hogy nem csak a próbafolyamat történéseit örökítheti meg képein, hanem azt is, kollégái milyen jól mulatnak egy-egy felvételen.

2008. július 21., hétfő - négy nap a premierig

- meséli Sánta László, aki persze ezúttal is bőszen fotózott, s az előző napi öltözéses próbáról is sok képet talált még fényképezőgépén. Hozzátette, a bizonytalanság, ami miatt úgy érezte, hétfőn nem ment olyan jól a próba, leginkább azért volt, mert a jelenlévő "közönség", a stábtagok, s néhány ismerős, már ismerte a poénokat, ezért nem derültek, nem is derülhettek akkorákat, mint az előző napokban. "Valószínűleg tényleg közönség kell nekünk. Iszonyatosan segítene, ha a négyezer ember már ott lenne a nézőtéren" - mondja.

Persze így is mindenki apait-anyait belead. "Hihetetlen profizmussal dolgozik a csapat. Jó ennek részese lenni" - vélekedik. S elmesélte, kolléganőjének, Janza Katának ötször egymás után kellett előadnia szólóját,de soha nem "spórolt". Mind az öt alkalommal ugyanolyan intenzitással énekelt. "Kész voltam tőle. A legutolsó magas hangot is mindig odarakta. Ez az igazi elszántság!" S hozzátette, mindenkire ez jellemző, hiszen például a hétfői próbán eleredt az eső. De senkinek meg sem fordult a fejében, hogy lemenjen a színpadról, mindenki tette a dolgát…

Sánta László elárult még egy kulisszatitkot. A Szentivánéji álom végén, amikor a Mesteremberek előadják színművüket, az általa alakított Dudás játssza Thysbét, a szerelmes lányt. Így neki igen magasan, már-már fejhangon kell énekelnie. Megkérte hát a próbákra barátnője, Janza Kata kedvéért Szegedre érkezett Miklósa Erikát, hogy segítsen. A kérés egész pontosan úgy hangzott: "Hogyan kell rettenetesen gagyin operát énekelni?" Az Éj királynőjeként világszerte ismert koloratúr szoprán hát nem tehetett mást, felidézett néhány emlékképet pályájáról, s megmutatta a hangképzési technikát. Sánta László ezt reprezentálta a színpadon az említett jelenetben. Hatalmas sikerrel, még Kerényi Miklós Gábor rendező is "megvette" az ötletet…


2008. július 15-20. - Az első hét

Sok minden történt a művészekkel az első szegedi héten: először hallották a mű hangszerelését a teljes zenekartól, majd jöttek a színpadi próbák a Dóm téren - először még "civilben", később már jelmezben. "Kicsit mindannyian fáradunk" - mondta a hét utolsó napján Sánta László, aki szerint ő is, és kollégái is "berobbantak" Szegedre, a próbákra, annyira várták már, hogy dolgozhassanak a Szentivánéji álmon. Azóta minden nap egyre jobban kell koncentrálniuk, hiszen - bár rengeteget próbáltak a Budapesti Operettszínházban is - sok minden másképp van a hatalmas szegedi színpadon. "Megérkeztek a statiszták, a plusz táncosok, megkaptuk a jelmezeket, s ezekkel együtt mind-mind be kellett állni újra az összes jelenetnek. De már igencsak kezd összeállni az előadás" - mondja Dudás megszemélyesítője. Hozzátette, a hangszereléssel még izgalmasabb lett a Szentivánéji zenei világa. "Gyönyörű muzsika ez, s olyan jó hallani, mikor melyik szólam, hangszer játszik" - fogalmazza meg.

Sánta László - ahogy mondja - picit zavarba került az első jelmezes próbán, hiszen egy Mesterembernek is szoknia kell új gúnyáját, azt, hogy már nem pólóban és melegítőben játssza a jeleneteket. Szerencsére ennek már vége. "Tökéletes előadás lesz a Szentivánéji" - lelkendezett az első szegedi hét utolsó napján.

"Részleges öltözéses próbánk volt ma a Dóm téren. Úgy éreztem, nem sikerültek jól a Mesteremberek jelenetei. Ám a direktor úr elégedett volt velünk. Azt mondta, már közönség kell nekünk is. Ez hatalmas dicséret"