Szakcsi Lakatos Béla zeneszerző, a dalszövegeket jegyző Müller Péter Sziámi és a librettót író, s a darabot rendező Kerényi Miklós Gábor közösen idézte fel azt a pillanatot, amikor a komponista azzal a kérdéssel kopogtatott be a Budapesti Operettszínház igazgatójához, nem tűzné-e műsorra egyik régi zenés darabját. KERO® úgy találta, nem lenne szerencsés egy több évtizedes musicalt elővenni, helyette azt ajánlotta: komponáljanak egy újat. A Nagymező utcai teátrumban ugyanis akkor már megfogant az ötlet: szülessen zenés változat Shakespeare egyik legismertebb darabjából.

A beszélgetést vezető Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóhelyettesének kérdésére az alkotók elárulták: a hónapokig tartó munkafolyamat nagy része Kerényi Miklós Gábor lakásán zajlott. Szakcsi Lakatos Béla szerint nagy könnyebbséget okozott, hogy a színházigazgató egyben a darab rendezője, aki ráadásul kitűnően zongorázik is. A komponista improvizációját Müller Péter Sziámi azonnal rögzítette, azt mondja ugyanis, a szövegírásban a zene és a közösen kitalált végső történet is "súgott". Hozzátették, a munkafolyamat alatt nem csak beszélgettek, zenéltek, hanem énekeltek, táncoltak is. Később, amikor már majdnem elkészült a darab, akkor sem tudtak elszakadni tőle, egyszer például Kerényi Miklós Gábor római vakációján hívta fel Müller Péter Sziámit, s kérte ki véleményét egy rímváltoztatásról.

A felvetésre, hogy egy színidirektornak miért érdemes kockáztatnia a sikert, s egy bevált mű helyett egy vadonatúj musicalt bemutatnia, Kerényi Miklós Gábor azt válaszolta, mindig is fontosnak tartotta, hogy új prózai és zenés darabok szülessenek, rendezőként mindig ilyenek bemutatására koncentrált. Szerinte fontos újrafogalmazni is már megfogalmazott dolgokat. "Ez egy felelősségteljes lehetőség" - mondta KERO®, s hozzátette, fontos a hagyomány, de még fontosabb, hogy az adott korban, pillanatban mi bizsergeti, borzongatja meg, gondolkodtatja el őt és a nézőt. Elmondta, Shakespeare-hez nyúlni közművelődési feladat, s gyakorlatilag büszke arra, hogy a fiatalok közül sokan a Rómeó és Júliát musicalként, a Budapesti Operettszínház előadásaként ismerték meg. S idézte kollégáját, a Katona József Színház igazgatóját, Zsámbéki Gábort, aki elmondta, a musicalváltozat óta sokkal több fiatal érdeklődik az eredeti Shakespere-drámák iránt.

A Szentivánéji álommal amúgy új zenés műfaj születik. A worldmusical meghatározás nem véletlen, hiszen már az eredeti dráma is világszínház - mondta Kerényi Miklós Gábor. Müller Péter Sziámi hatalmas sodrású vershez hasonlította a darabot, amelyben horizontális és vertikális világok találkoznak, egyszerre jelennek meg benne tündérek, mesteremberek és szerelmesek. Ő alkotta meg ezek alapján a worldmusical kifejezést, s innen már egyenes út vezetett Szakcsi Lakatos Bélának ahhoz, hogy az ember, az emberek, a világ népeinek zenéjét írja bele új művébe. A Szentivánéji álom a pop, a dzsessz és a klasszikus muzsikát, valamint a spanyol, török, román, cigány és indiai népzenét ötvözi Bartók szellemében - a komponista szerint ugyanis, ha a XX. század legnagyobb magyar zeneszerzője más országokba is eljutott volna, azok muzsikáját is beleírta volna műveibe. "Életem legprímább munkája a worldmusical. S külön meghatott, hogy egységben dolgoztunk, senki sem akart jobb lenni a másiknál" - fogalmazta meg Szakcsi Lakatos Béla.

A szerzők egyébként a szerepeket, karaktereket, sőt az énekszólamokat is kifejezetten az Operettszínház társulatára dolgozták ki. Shakespeare is ezt tette a maga korában: a Globe csapatára írta darabjait. Szakcsi Lakatos Béla így mindenkit megnézett színpadon, s szükség szerint változtatott a partitúrán. "Ritkaságszámba menő öröm az ilyen munka" - mondták közösen.

S abban is egyetértettek, Szeged bizony büszke lehet arra, hogy az igazi crossover-mű kifejezetten a szabadtérire készült, s itt tartják világpremierjét. Kerényi Miklós Gábor szerint - aki rengetegszer rendezett már itt - a Dóm előtti terület egy különleges, kultikus tér, mely kulturális és emberi erőt sugároz, s mindez pluszt ad az előadásnak. "A próbák egy bizonyos fázisában mindig jön a Dóm, s vállon vereget" - mondja a rendező. Müller Péter Sziámi szerint nem is lehetne találni jobb helyszínt, mint ezt a szakrális teret, egy olyan darabnak, mely egy titkos hármas esküvővel ér véget…