Hírek : Kicsit mindenhol Ibusár van... |
Kicsit mindenhol Ibusár van...
2009.01.15. 23:14
A mondás Parti Nagy Lajostól származik, akinek műve - Darvas Ferenc zenéjével - január 15-étől látható a Budapesti Operettszínház Súgó Raktárszínházában Béres Attila rendezésében. A produkció igazi különlegesség a Nagymező utcai teátrum repertoárján - több szempontból is.
"Az Ibusár a magyar drámairodalom mérföldkövének számít. Ráadásul több benne a próza, mint a zene, ezért is rendhagyó az előadás a Budapesti Operettszínházban" - mondja Béres Attila. A rendező hozzátette, a műben dramaturgiai beavatkozás nem történt, a jelenetek megőrizték eredeti sorrendjüket, ugyanakkor a gyors, filmszerű változások a tágasnak nem mondható Raktárszínházban a szereplőket és a technikai személyzetet is próbára teszik.
A darab színhelye Ibusár megállóhely. Kisváros valahol az Isten háta mögött, ahová, s ahonnan csak néhanap érkeznek, s indulnak vonatok. A pénztár fülkéjében ott ül Sárbogárdi Jolán, menetjegykiadó, s egy másik életről álmodik. Operettet, sőt operetteket ír. Műveivel, figyelmet esdeklő leveleivel halmozza el a Magyar Boldog című kiadványt, de csak nem jön válasz, vagy ha jön, "nyelvi szempontú bajokra" hivatkozva elutasítják alkotásait…
A főrendező az Ibusárnak azt a verzióját választotta, amelyben öt szereplő két-két figurát alakít. Az 1992-es debreceni ősbemutató óta játszották úgy is a művet, hogy külön színészekre osztották az ibusáriakat és a Jolán képzelte operett hőseit, de többször előadták monodrámaként is. Béres Attila azért döntött a "dupla" változat mellett, mert számára az volt érdekes, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak Jolán és Amália között, ráadásul ez a variáció ad leginkább lehetőséget nagy színészi bravúrokra - elsősorban természetesen a főszerepet alakító Siménfalvy Ágotának.
Persze a többiek is új oldalukat mutathatják meg - elsősorban az Operettszínház törzsnézőinek. Vargányai Guszti állomásfőnök, Jolán operettjében Talpighy gróf, a spion szerepében Földes Tamást láthatja a közönség. Anyuskát és Klotild főhercegnét Lehoczky Zsuzsa játssza. Amália "szívszerelmét", Bajkhállóy Richard huszárkapitányt, egyszersmind Jolán vonzalmának tárgyát, Kleisermann Mihály jegyvizsgálót Mészáros Árpád Zsolt alakítja. Faragó András Jénai Pali MÁV-alkalmazottként és Istensegítsy huszárként lép színpadra. S nagyszerűen komédiázik még a produkcióban a színház férfi énekkara, a karigazgató Kéringer László pedig igazi zenei poénnal zárja az előadást.
Túri Erzsébet színpadképe és jelmezei, valamint a kellékek jó része is egyrészt a kora Kádár-korszakot idézik, a ruhák másik része túlzóan édes-operettes: flitteres… Béres Attila szerint ez az az anyag, ami a műfajról a nézőknek először eszébe jut. Ugyanakkor természetesen rendezésével, sem Rogács László koreográfiáival, nem provokálja a nézőket, nem figurázza ki az operett műfaját. Ahogy mondja, a helyzet érdekességét élvezi, hogy ezt a darabot éppen a Budapesti Operettszínház tűzi műsorra. "Jorge Luis Borges után szabadon azt mondhatom, az embernek muszáj önironikusnak lenni. De idézhetem Rostand Cyranóját is: "magamat kigúnyolom, ha kell…". Ilyen az operett… De én persze nem ezt gondolom operettnek."
A két főszereplő, Siménfalvy Ágota és Mészáros Árpád Zsolt is hasonlóan vélekedik. "Úgy fogalmaznék, görbe tükröt tartunk a műfajnak. Fiamnak ezt a meghatározást úgy próbáltam magyarázni: ha valaki megbotlik előttünk az utcán, mi - minden hátsó szándék nélkül - jót nevetünk, ugyanakkor neki fájhat…" - mondja Kleisermann Mihály és Bakjhállóy Richard megszemélyesítője.
Siménfalvy Ágota, vagyis Joli és Amália alakítója szerint is igazi fricska, hogy Parti Nagy Lajos műve az Operettszínházban kerül színpadra. Hiszen Sárbogárdi Jolán is erről az intézményről álmodik, hogy majd itt fedezi fel "a nemzetközi karnagy"… "A mi levegőnkben teljesen másképp szólal meg ez a darab. Ugyanakkor azért is különleges, mert a nézők a Nagymező utcában megszokhatták, ha beülnek egy zenés darabra, a felszabadultság élményével távozhatnak. Most is bizonyosan sokat nevetnek majd, de talán az abszolút reménytelenséget sugárzó mondanivaló jobban meg is érinti őket…"
Mészáros Árpád Zsolt szerint pedig a lehető legjobb időpontban kerül színre ez, az elvágyódásról, a kilátástalanságról is szóló mű, hiszen "minden nap kapunk hírt valami negatívumról, legyen az elzárt gázcsap, pénzügyi válság vagy balesetveszélyes utak…"
A két színész nem tagadja, a próbák elején maguk is túl feszesek voltak. "Engedd át" - utasította őket sokszor a rendező. S bevallják, nem volt könnyű dolguk, tartottak a negatívumoktól, s talán saját maguktól is. Ám most már úgy érzik, sikerült. "Azt hiszem, a nézők, ha eljönnek megnézni az Ibusárt, egy másik oldalunkat ismerhetik meg" - mondja Siménfalvy Ágota.
Egyébként maga a próbafolyamat is szokatlan volt a művészek számára, hiszen Parti Nagy Lajos szövege nem mindennapi kihívások elé állította őket. "Egy teljes hónapig csak értelmeztük a mondatokat, különlegesen igényes a stílus, a prozódia, a nyelvtan. Eleinte a tanulás olyan volt, mintha idegen nyelvű szöveget magolnánk. Szerencsére már rááll az agyunk, ám a mai napig újabb és újabb rétegek tárulnak fel benne" - vallja be Sárbogárdi Jolán megszemélyesítője. Mészáros Áprád Zsolt sem tagadja, rengeteget gyakorolt, otthon párjával mondta össze a szöveget, de még esténként, akár előadásai közben is az Ibusárt tanulta, mondatait ismételgette.
S hogy mik a kedvenc idézeteik? Siménfalvy Ágota szerint a rímek keresésére legjobb példa az egyik dalszöveg:
"Vederszám hull piros vérük
odakünn a csatatérük."
Mészáros Árpád Zsolt kedves kérdése: "Hát akkor mért nem, ha igen?" Egyszerű kis mondat, de iszonyatos mennyiségű tartalmat hordoz magában. S egy színész számára - vallja be - nagy kihívás, ugyanakkor hatalmas élmény ilyen szöveget elmondani…
|